Végkielégítés kalkulátor

Megszűnik a munkaviszonyod, vagy létszámleépítésről értesültél? Ingyenes végkielégítés kalkulátorunkkal másodpercek alatt kiszámolhatod, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján jogosult vagy-e végkielégítésre, hány havi távolléti díjra tarthatsz igényt, és mennyi nettó összeget kapsz kézhez az adók levonása után.

A pontos számításhoz add meg a bruttó havi jövedelmedet, a munkáltatónál eltöltött éveid számát, valamint a munkaviszony megszűnésének okát. A kalkulátor a jogszabályi előírásoknak megfelelően a felmondási és felmentési időt is kiszámítja neked.

Munka Törvénykönyve · 77. és 69. §

Végkielégítés kalkulátor

Kiszámolja, jár-e neked végkielégítés, hány havi távolléti díj az összege, mennyi marad belőle adózás után, és mennyi a felmondási időd. A számítás a böngésződben fut, adatot nem küldünk sehova.

Ft / hó

Nem csak az alapbér: a rendszeres bérpótlékok és a teljesítménybér utolsó hat havi átlaga is beleszámít.

év

Ennél a munkáltatónál eltöltött idő.

hónap

Sávhatár közelében ez sokat számít.

Nyugdíjjal kapcsolatos helyzeted

A védett kor emeli az összeget, a nyugdíjas státusz viszont kizárja a végkielégítést.

Nettó végkielégítés

Ft

Add meg az adataidat, és megnézzük, mi jár neked.

Felmondási idő

Munkáltatói felmondásnál

Felmentési idő

Legalább ennyi, munkavégzés nélkül

Következő sávhatár

  • Szja: 15%
  • Tb-járulék: 18,5%
  • Nyugdíjkorhatár: 65 év

A kalkulátor tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. A számítás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. §-án alapul; a végkielégítés alapja a távolléti díj, nem az alapbér — ez tartalmazza a rendszeres bérpótlékokat és az utolsó hat hónap teljesítménybérét is, ezért gyakran magasabb a szerződésben szereplő összegnél. A jogosultsághoz szükséges időt a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani, és nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó olyan időtartamot, amelyre munkabér nem járt — kivétel a szülési szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat három hónapot meg nem haladó része. A jogosultság szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó, nem a munkaviszony megszűnésének napja. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a törvényinél kedvezőbb végkielégítést is megállapíthat, ezért érdemes ezeket is megnézni. A nettó összeg számításánál a kalkulátor nem veszi figyelembe a családi kedvezményt és az egyéb szja-kedvezményeket, amelyek növelhetik a kifizetést. A végkielégítés nem zárja ki az álláskeresési járadékot. Vitás helyzetben, és mielőtt közös megegyezést írnál alá, fordulj munkajogásszhoz vagy szakszervezethez.

Mikor jár végkielégítés a Munka Törvénykönyve szerint?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 77. §-a részletesen szabályozza, hogy a munkavállalót mikor illeti meg végkielégítés. Főszabály szerint a végkielégítésre akkor vagy jogosult, ha a munkaviszonyod a munkáltatónál legalább három éve fennáll.

A végkielégítés az alábbi esetekben jár:

  • Munkáltatói felmondás esetén: Ha a munkáltató a működésével kapcsolatos okból (pl. átszervezés, létszámleépítés, megszűnő pozíció) mond fel.

  • Munkáltatói felmondás egészségi okból: Ha a munkavállaló egészségi állapota miatt válik alkalmatlanná a munkakör betöltésére.

  • A munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor.

  • Azonnali hatályú munkavállalói felmondás esetén: Ha a munkáltató súlyos kötelezettségszegést követett el.

Mikor NEM jár végkielégítés?

  • Munkavállalói rendes felmondás esetén (ha te magad mondasz fel).

  • Közös megegyezés esetén (kivéve, ha a felek a megállapodásban külön kikötik a végkielégítést).

  • Munkáltatói felmondás a munkavállaló magatartása vagy nem egészségi okú képessége miatt.

  • Azonnali hatályú munkáltatói felmondás esetén (fegyelmi).

  • Próbaidő alatti megszüntetésnél vagy a határozott idő lejártakor.

  • Nyugdíjas munkavállalóknak: Ha a munkavállaló a felmondás közlésekor már nyugdíjasnak minősül.

Mennyi végkielégítés jár a munkaviszony hossza alapján?

A törvény sávosan határozza meg a végkielégítés mértékét a munkáltatónál egybefüggően eltöltött munkaviszony évei alapján:

Munkaviszony tartamaVégkielégítés mértéke
Legalább 3 év1 havi távolléti díj
Legalább 5 év2 havi távolléti díj
Legalább 10 év3 havi távolléti díj
Legalább 15 év4 havi távolléti díj
Legalább 20 év5 havi távolléti díj
Legalább 25 év6 havi távolléti díj

Figyelem: A számításnál nem kell figyelembe venni azt a 30 napot meghaladó egybefüggő időszakot, amire a munkavállaló nem kapott munkabért (kivéve pl. a szülési és fizetés nélküli gyermekgondozási szabadságot).

Emelt végkielégítés védett korban (Nyugdíj előtti évek)

Ha a munkavállalóra a felmondás közlésének időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kerül sor (úgynevezett védett kor), a törvényes végkielégítés összege megemelkedik:

  • 3–10 év munkaviszony esetén: +1 havi távolléti díjjal,

  • 15–20 év munkaviszony esetén: +2 havi távolléti díjjal,

  • 25 év munkaviszony esetén: +3 havi távolléti díjjal.

Mi a különbség az alapbér és a távolléti díj között?

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a szerződéses bruttó alapbérükkel számolják ki a végkielégítést. A törvény szerint azonban a végkielégítés alapja a távolléti díj.

A távolléti díj az alábbi tételekből áll össze:

  1. Esedékes alapbér (az utolsó időszaki alapbér).

  2. Rendszeres bérpótlékok (pl. műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti/ügyeleti pótlék az utolsó 6 hónap átlagában).

  3. Teljesítménybér (ha a munkavállaló teljesítménybérben is részesült az utolsó 6 hónapban).

Ezért a végkielégítés alapja gyakran magasabb összeget eredményez, mint a sima havi alapbér.

Hogyan adózik a végkielégítés? (Nettó végkielégítés számítása)

A végkielégítés bérjövedelemnek minősül, így a megszokott bérterhek vonatkoznak rá:

  • Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%

  • Társadalombiztosítási járulék (TBJ): 18,5%

Ez azt jelenti, hogy a bruttó végkielégítés összesen 33,5%-os levonás alá esik, így a nettó összeg a bruttó járandóság 66,5%-a lesz. (Személyi szja-kedvezmények, mint a családi kedvezmény vagy a 25 év alattiak kedvezménye módosíthatják a végső kézhez kapott összeget.)

Felmondási idő és felmentési idő

Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés mellett felmondási idő is megilleti a munkavállalót, melynek alapeSetben 30 nap a hossza, de a munkáltatónál eltöltött évek számával 5 és 60 nap közötti tartammal meghosszabbodik.

Ennek a felmondási időnek a legalább felére a munkáltató köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól (ez a felmentési idő), amelyre átlagkereset/távolléti díj jár.